Mi ez?
2001 októberében az Európai Bizottság létrehozta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát. A mechanizmus célja megerősíteni az együttműködést az Európai Unió országai és a 10 részt vevő állam között a polgári védelem területén, mindezt a megelőzés, a felkészültség és a katasztrófákra való válaszadás javítása érdekében.
Vészhelyzet esetén bármely ország kérhet segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. A Bizottság kulcsfontosságú szerepet játszik a katasztrófaelhárítás koordinálásában világszerte, mivel a beavatkozások szállítási és/vagy üzemeltetési költségének legalább 75%-át támogatja.
Miért fontos ez?
A katasztrófák nem ismernek határokat, ezért egyidejűleg akár több országot is érinthetnek, mindezt előzetes figyelmeztetés nélkül. A jól összehangolt közös reagálás azt jelenti, hogy vészhelyzet esetén egy kapcsolattartó pont áll rendelkezésükre, és nem több kapcsolattartó pontjuk van.
![3 colleagues talking while standing in the emergency center room](https://civil-protection-humanitarian-aid.ec.europa.eu/sites/default/files/styles/oe_theme_medium_no_crop/public/2023-04/eucpm%20image%2001.jpg?itok=oB5mGvpF)
A közös megközelítés továbbá segít a szakértőkből és elsődleges beavatkozókból álló eszköztár létrehozásában, kiküszöböli a megkettőzött segítségnyújtási erőfeszítéseket, valamint biztosítja, hogy a segítségnyújtás megfeleljen az érintettek igényeinek.
A polgári védelmi szolgáltatások és képességek közös eszköztárba rendezése hatékonyabb és egységesebb közös segítségnyújtást tesz lehetővé.
Az európai országokon kívül jelenleg további 10 állam vesz részt a mechanizmusban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna).
2001-es bevezetése óta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa több mint 700 segítségkérésre válaszolt az Európai Unión belül és azon kívül egyaránt.
A mechanizmus továbbá hozzájárul a nemzeti hatóságok katasztrófavédelmi felkészültségének és megelőzési tevékenységeinek a koordinálásához, és segít a bevált gyakorlatok cseréjében. Ez elősegíti a magasabb szintű közös szabványok folyamatos fejlesztését, lehetővé téve a csapatoknak, hogy jobban megértsék a különböző megközelítéseket és együttműködjenek katasztrófa esetén.
Hogyan segítünk mi?
A mechanizmuson keresztül küldött segítségkérést követően a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) mozgósítja a segítséget vagy a szakértőket.
Az ERCC folyamatosan nyomon követi a világ eseményeit, és biztosítja a veszélyhelyzeti támogatás gyors bevetését a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal való közvetlen kapcsolata révén.
A speciális csapatokat és felszereléseket, például a tűzoltó repülőgépeket, valamint a kereső-, mentő- és orvosi csapatokat rövid időn belül mozgósítani lehet az Európán belüli és kívüli kiküldetések érdekében.
![Visual showing the different steps from activation to final delivery.](/sites/default/files/styles/embed_large/public/2023-05/EUCPM%20Visual.png?itok=RC3JydW0)
A Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgálat által generált műholdas térképek szintén támogatják a polgári védelmi műveleteket. A Kopernikusz szolgálat aktuális és precíz térinformatikai adatokat nyújt, amelyek hasznosak az érintett területek feltérképezése és a katasztrófaelhárítási műveletek megtervezése szempontjából.
A fejlődő országokban a polgári védelmi támogatás általában az európai uniós humanitárius segítségnyújtással együtt valósul meg. A két terület szakértői közös együttműködés által biztosítják a lehető legegységesebb elemzéseket és válaszlépéseket, főleg az összetett veszélyhelyzetekre adott reakciók során.
A mechanizmus tengerszennyezési veszélyhelyzetek esetén is alkalmazható. Az ERCC képes gyorsan mozgósítani az olaj-visszanyerési eszközöket és szakértőket a részt vevő tagállamokból és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségből (EMSA).
Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa a gyakorlatban
A világ bármely országa, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynökségei vagy egy érintett nemzetközi szervezet is igényelheti az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa által nyújtott segítséget.
2023-ban a mechanizmust 66-szor aktiválták, a következő helyzetekre való reagálásként: (i) ukrajnai háború; (ii) vegetációtüzek Európában; és (iii) földrengések Szíriában és Törökországban.
Ezenkívül a tagállamok és a részt vevő államok akkor is aktiválhatják a mechanizmust, ha konzuli támogatásra van szükségük az állampolgáraik számára (például evakuációs műveletek esetében).
Ukraine: The arrival of Greek assistance in Moldova via the EU Civil Protection Mechanism.© European Union, 2022 Wildfires: In 2022, Greece activated the EU Civil Protection Mechanism to tackle the forest fires. © Hellenic Fire Corps (photographer: George Chionidis) COVID-19: The EU Civil Protection Mechanism facilitated the deployment of doctors and nurses from all across the EU to support the countries most affected by the pandemic.© European Union, 2020 Floods in Pakistan: When floods overwhelmed Pakistan’s response capacities in 2022, authorities requested help from the EU Civil Protection Mechanism. Guided by the EU’s satellite maps, Denmark stepped up to offer aid.© European Union, 2022 (photographer: Abdul Majeed)
Erős európai uniós válasz válsághelyzetben
Az Ukrajnában lévő egyre súlyosbodó humanitárius helyzetre való reagálásként mind a 27 uniós tagállam, valamint további 6 részt vevő állam (Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Norvégia, Szerbia és Törökország) is felajánlotta a segítségét Ukrajnának az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
A támogatás több millió eszközt foglal magában, például elsősegélycsomagokat, menedékhelynek való felszereléseket, tűzoltó felszereléseket, vízszivattyúkat, áramfejlesztőket és üzemanyagot.
![A patient on a brancard with 2 medics, in the back a plane awaiting the arrival of the patient.](https://civil-protection-humanitarian-aid.ec.europa.eu/sites/default/files/styles/oe_theme_medium_no_crop/public/2023-04/eucpm%20image%2004.jpg?itok=xT2Eu1n8)
A koordináció a mechanizmus eddigi legnagyobb mértékű aktiválását jelenti. Támogatja az Ukrajnában lévő embereket, valamint azokat, akik a szomszédos országokba, például Lengyelországba, Moldovába és Szlovákiába menekültek.
Az Európai Unió ezenkívül olyan ukrajnai páciensek egészségügyi evakuálását is megszervezte a különböző európai kórházakba, akiknek sürgős orvosi ellátásra volt szükségük. Ez a mechanizmus és a Lengyelországban 2023-ban alapított egészségügyi evakuálási központ révén hajtható végre.
A rendkívül nagy számú szállítmány hatékony kezelése érdekében logisztikai központokat hoztak létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában az ERCC támogatásával. Ezek a központok összegyűjtik az uniós országok által nyújtott segélycsomagokat, majd továbbküldik azokat Ukrajnába. 2024 májusáig 3200 beteg részesült kezelésben az egészségügyi evakuálás keretében.
Kiegészítő védelmi réteg
2019-ben az Európai Unió továbbfejlesztette az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát és létrehozta a rescEU-tartalékot. A cél a polgárok védelme a katasztrófákkal szemben és a felmerülő kockázatok kezelése volt.
A teljes mértékben az Európai Unió által finanszírozott rescEU megerősíti az európai katasztrófavédelmi felkészültséget, és javítja a válságkezelési kapacitást Európában. Ilyenek például a vegetációtüzek, az egészségügyi veszélyhelyzetek, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek, a menedékhelyek kialakítása, a veszélyhelyzeti szállítás és az áramellátás biztosítása.
A rescEU gyors működtetése kulcsfontosságú szerepet játszott az előre nem látható veszélyhelyzetek kezelésében, kezdve az erdőtüzektől egészen a Covid19-világjárványig, beleértve a törökországi földrengéseket és Oroszország Ukrajna elleni háborúját is.
Erőforrások eszköztára
Az uniós tagállamok és a részt vevő államok nemzeti erőforrásokat különíthetnek el veszélyhelyzeti célokra az európai polgári védelmi eszköztárban (ECPP).
Ez az eszköztár a veszélyhelyzet-reagálási intézkedések hatékonyabb megtervezését és koordinációját teszi lehetővé európai és nemzeti szinten, amely gyorsabb és megbízhatóbb uniós reagálást jelent a katasztrófákra. Az eszköztár jelenti a mechanizmus alapját.
Megelőzés és felkészültség
A megelőzési és felkészültségi intézkedések mérséklik a katasztrófák hatásait. Az uniós tagállamok és a részt vevő államok polgári védelmi szakértőit érintő képzési programok biztosítják az intervenciós csoportok közötti összeférhetőséget és támogatást, továbbá az évente megszervezett, nagy léptékű gyakorlatok a különböző katasztrófák kezelésére készítik fel a szakértőket.
Az Európai Unió támogatja és elősegíti a tagállamok és a részt vevő államok megelőzési és felkészültségi erőfeszítéseit azokra a területekre összpontosítva, amelyek esetében a közös európai megközelítés hatékonyabb lehet, mint a különálló nemzeti intézkedések.
Ebbe beletartozik a kockázatelemzés az Európai Uniót érintő katasztrófakockázatok felmérése céljából, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet fejlesztő kutatások támogatása és a korai előrejelző rendszerek megerősítése.
Nézze meg a magyarázó videót
Utolsó frissítés: 2024.05.14
Tények és adatok
2001 óta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát több mint 700 esetben aktiválták veszélyhelyzetre adott válaszként.
A mechanizmus eszköztára összegyűjti a veszélyhelyzet-reagálási szolgálatokat az összes uniós tagállamból és a 10 részt vevő államból.
A mechanizmus az Európai Unión belül és világszerte is alkalmazható.
Közös katasztrófamegelőzési és -felkészültségi intézkedések.
Az ukrajnai háborúra adott válaszként az Európai Unió a legnagyobb veszélyhelyzeti intézkedést hajtotta végre a mechanizmus létrehozása óta, és több millió segélycsomagot küldött Ukrajnába és a környező régióba.