Mi ez?
2001 októberében az Európai Bizottság létrehozta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát. A mechanizmus célja megerősíteni az együttműködést az Európai Unió országai és a 10 részt vevő állam között a polgári védelem területén, mindezt a megelőzés, a felkészültség és a katasztrófákra való válaszadás javítása érdekében.
Amikor egy veszélyhelyzet meghaladja egy európai vagy azon kívüli ország válaszadási képességeit, az ország segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül. A Bizottság kulcsfontosságú szerepet játszik a katasztrófaelhárítás koordinálásában világszerte, mivel a beavatkozások szállítási és/vagy üzemeltetési költségének legalább 75%-át támogatja.
Miért fontos ez?
A katasztrófák nem ismernek határokat, ezért egyidejűleg akár több országot is érinthetnek, mindezt előzetes figyelmeztetés nélkül. A megfelelően koordinált közös elhárítás lehetőségének megléte azt jelenti, hogy amikor a nemzeti hatóságok már nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet, csak egyetlenegy kapcsolattartási ponthoz kell fordulniuk, nem több különbözőhöz.
A közös megközelítés továbbá segít a szakértőkből és elsődleges beavatkozókból álló eszköztár létrehozásában, kiküszöböli a megkettőzött segítségnyújtási erőfeszítéseket, valamint biztosítja, hogy a segítségnyújtás megfeleljen az érintettek igényeinek.
A polgári védelmi szolgáltatások és képességek közös eszköztárba rendezése hatékonyabb és egységesebb közös segítségnyújtást tesz lehetővé.
Az európai országokon kívül jelenleg további 10 állam vesz részt a mechanizmusban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna).
2001-es bevezetése óta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa több mint 700 segítségkérésre válaszolt az Európai Unión belül és azon kívül egyaránt.
A mechanizmus továbbá hozzájárul a nemzeti hatóságok katasztrófavédelmi felkészültségének és megelőzési tevékenységeinek a koordinálásához, és segít a bevált gyakorlatok cseréjében. Ez elősegíti a magasabb szintű közös szabványok folyamatos fejlesztését, lehetővé téve a csapatoknak, hogy jobban megértsék a különböző megközelítéseket és együttműködjenek katasztrófa esetén.
Hogyan segítünk mi?
A mechanizmuson keresztül küldött segítségkérést követően a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) mozgósítja a segítséget vagy a szakértőket.
Az ERCC folyamatosan nyomon követi a világ eseményeit, és biztosítja a veszélyhelyzeti támogatás gyors bevetését a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal való közvetlen kapcsolata révén.
A speciális csapatokat és felszereléseket, például a tűzoltó repülőgépeket, valamint a kereső-, mentő- és orvosi csapatokat rövid időn belül mozgósítani lehet az Európán belüli és kívüli kiküldetések érdekében.
A Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgálat által generált műholdas térképek szintén támogatják a polgári védelmi műveleteket. A Kopernikusz szolgálat aktuális és precíz térinformatikai adatokat nyújt, amelyek hasznosak az érintett területek feltérképezése és a katasztrófaelhárítási műveletek megtervezése szempontjából.
A fejlődő országokban a polgári védelmi támogatás általában az európai uniós humanitárius segítségnyújtással együtt valósul meg. A két terület szakértői közös együttműködés által biztosítják a lehető legegységesebb elemzéseket és válaszlépéseket, főleg az összetett veszélyhelyzetekre adott reakciók során.
A mechanizmus tengerszennyezési veszélyhelyzetek esetén is alkalmazható. Az ERCC képes gyorsan mozgósítani az olaj-visszanyerési eszközöket és szakértőket a részt vevő tagállamokból és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségből (EMSA).
Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa a gyakorlatban
A világ bármely országa, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynökségei vagy egy érintett nemzetközi szervezet is igényelheti az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa által nyújtott segítséget.
2023-ban a mechanizmust 66-szor aktiválták, a következő helyzetekre való reagálásként: (i) ukrajnai háború; (ii) vegetációtüzek Európában; és (iii) földrengések Szíriában és Törökországban.
Ezenkívül a tagállamok és a részt vevő államok akkor is aktiválhatják a mechanizmust, ha konzuli támogatásra van szükségük az állampolgáraik számára (például evakuációs műveletek esetében).
Ukraine: The arrival of Greek assistance in Moldova via the EU Civil Protection Mechanism. 
Wildfires: In 2022, Greece activated the EU Civil Protection Mechanism to tackle the forest fires. 
COVID-19: The EU Civil Protection Mechanism facilitated the deployment of doctors and nurses from all across the EU to support the countries most affected by the pandemic. 
Floods in Pakistan: When floods overwhelmed Pakistan’s response capacities in 2022, authorities requested help from the EU Civil Protection Mechanism. Guided by the EU’s satellite maps, Denmark stepped up to offer aid.
Erős európai uniós válasz válsághelyzetben
Az Ukrajnában lévő egyre súlyosbodó humanitárius helyzetre való reagálásként mind a 27 uniós tagállam, valamint további 6 részt vevő állam (Észak-Macedónia, Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország) is felajánlotta a segítségét Ukrajnának az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
A támogatás több millió eszközt foglal magában, például elsősegélycsomagokat, menedékhelynek való felszereléseket, tűzoltó felszereléseket, vízszivattyúkat, áramfejlesztőket és üzemanyagot.
A koordináció a mechanizmus eddigi legnagyobb mértékű aktiválását jelenti. Támogatja az Ukrajnában lévő embereket, valamint azokat, akik a szomszédos országokba, például Lengyelországba, Moldovába és Szlovákiába menekültek.
Az Európai Unió ezenkívül olyan ukrajnai páciensek egészségügyi evakuálását is megszervezte a különböző európai kórházakba, akiknek sürgős orvosi ellátásra volt szükségük. Ez a mechanizmus és a Lengyelországban 2023-ban alapított egészségügyi evakuálási központ révén hajtható végre.
A rendkívül nagy számú szállítmány hatékony kezelése érdekében logisztikai központokat hoztak létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában az ERCC támogatásával. Ezek a központok összegyűjtik az uniós országok által nyújtott segélycsomagokat, majd továbbküldik azokat Ukrajnába. 2024 májusáig 3200 beteg részesült kezelésben az egészségügyi evakuálás keretében.
Kiegészítő védelmi réteg
2019-ben az Európai Unió továbbfejlesztette az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát és létrehozta a rescEU-tartalékot. A cél a polgárok védelme a katasztrófákkal szemben és a felmerülő kockázatok kezelése volt.
A teljes mértékben az Európai Unió által finanszírozott rescEU megerősíti az európai katasztrófavédelmi felkészültséget, és javítja a válságkezelési kapacitást Európában. Ilyenek például a vegetációtüzek, az egészségügyi veszélyhelyzetek, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek, a menedékhelyek kialakítása, a veszélyhelyzeti szállítás és az áramellátás biztosítása.
A rescEU gyors működtetése kulcsfontosságú szerepet játszott az előre nem látható veszélyhelyzetek kezelésében, kezdve az erdőtüzektől egészen a Covid19-világjárványig, beleértve a törökországi földrengéseket és Oroszország Ukrajna elleni háborúját is.
Erőforrások eszköztára
Az uniós tagállamok és a részt vevő államok nemzeti erőforrásokat különíthetnek el veszélyhelyzeti célokra az európai polgári védelmi eszköztárban (ECPP).
Ez az eszköztár a veszélyhelyzet-reagálási intézkedések hatékonyabb megtervezését és koordinációját teszi lehetővé európai és nemzeti szinten, amely gyorsabb és megbízhatóbb uniós reagálást jelent a katasztrófákra. Az eszköztár jelenti a mechanizmus alapját.
Megelőzés és felkészültség
A megelőzési és felkészültségi intézkedések mérséklik a katasztrófák hatásait. Az uniós tagállamok és a részt vevő államok polgári védelmi szakértőit érintő képzési programok biztosítják az intervenciós csoportok közötti összeférhetőséget és támogatást, továbbá az évente megszervezett, nagy léptékű gyakorlatok a különböző katasztrófák kezelésére készítik fel a szakértőket.
Az Európai Unió támogatja és elősegíti a tagállamok és a részt vevő államok megelőzési és felkészültségi erőfeszítéseit azokra a területekre összpontosítva, amelyek esetében a közös európai megközelítés hatékonyabb lehet, mint a különálló nemzeti intézkedések.
Ebbe beletartozik a kockázatelemzés az Európai Uniót érintő katasztrófakockázatok felmérése céljából, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet fejlesztő kutatások támogatása és a korai előrejelző rendszerek megerősítése.
Nézze meg a magyarázó videót
Utolsó frissítés: 2024.05.14
Tények és adatok
2001 óta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát több mint 700 esetben aktiválták veszélyhelyzetre adott válaszként.
A mechanizmus eszköztára összegyűjti a veszélyhelyzet-reagálási szolgálatokat az összes uniós tagállamból és a 10 részt vevő államból.
A mechanizmus az Európai Unión belül és világszerte is alkalmazható.
Közös katasztrófamegelőzési és -felkészültségi intézkedések.
Az ukrajnai háborúra adott válaszként az Európai Unió a legnagyobb veszélyhelyzeti intézkedést hajtotta végre a mechanizmus létrehozása óta, és több millió segélycsomagot küldött Ukrajnába és a környező régióba.